[1] Az éneklõmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja;
[2] Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret.
[3] Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
[4] Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
[5] A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
[6] Adtál a téged félõknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. Szela.
[7] Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
[8] Az õ szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
[9] Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelõm.
[10] Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
[11] Kicsoda vezet engem az erõs városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
[12] Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
[13] Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
[14] Istennel gyõzedelmet nyerünk, s õ tapodja el ellenségeinket.