[1] Ének. Dávid zsoltára.
[2] Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsõségem is [kész.]
[3] Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
[4] Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
[5] Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhõkig ér a te hûséges voltod!
[6] Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsõséged legyen az egész földön!
[7] Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
[8] Az õ szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
[9] Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelõm.
[10] Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
[11] Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
[12] Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
[13] Adj szabadulást nékünk az ellenségtõl, mert hiábavaló az emberi segítség!
[14] Istennel hatalmasan cselekszünk, és õ megtapodja ellenségeinket.