[1] Jobb a feddhetetlenül élő szegény, mint az álnok beszédű ostoba.
[2] Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és aki nagyon siet, könnyen letér az útról.
[3] Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve.
[4] A vagyon sok barátot szerez, a nincstelentől a barátja is elválik.
[5] Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél.
[6] Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja.
[7] A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába.
[8] Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót.
[9] Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél.
[10] Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön.
[11] Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket.
[12] Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat.
[13] Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.
[14] A ház és a vagyon apai örökség, de az Úrtól van az okos feleség.
[15] A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik.
[16] Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal.
[17] Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.
[18] Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd!
[19] A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja.
[20] Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!
[21] Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tervei valósulnak meg.
[22] Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál.
[23] Az Úr félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem.
[24] Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi.
[25] Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét.
[26] Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját.
[27] Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz okos tanítások nélkül!
[28] A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot.
[29] A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.