Skip to content
Opens in a new window
Listen to this chapter • 3:15

[1] Azután Isten lelke kiáradt Azarjára, Ódéd fiára,

[2] aki kiment Ászá elé, és ezt mondta neki: Hallgassatok rám, Ászá, és egész Júda meg Benjámin! Az Úr veletek lesz, ha ti is ővele lesztek. Ha keresitek őt, megtaláljátok, de ha elhagyjátok, ő is elhagy benneteket.

[3] Hosszú ideig élt Izráel az igaz Isten nélkül, a papok tanítása és a törvény nélkül.

[4] De ha nyomorúságában megtért az Úrhoz, Izráel Istenéhez, és kereste őt, meg is találta.

[5] Azokban az időkben nem volt biztonságban sem a városból kimenő, sem a hazatérő, mert sok gyötrelem szakadt mindazokra, akik ezekben a tartományokban laktak.

[6] Egyik nép a másik népet, egyik város a másik várost zúzta szét, mert Isten gyötörte őket mindenféle nyomorúsággal.

[7] Ti azonban legyetek erősek, ne lankadjatok el, mert tetteiteknek meglesz a jutalma!

[8] Amikor Ászá meghallotta ezeket a szavakat, Ódéd próféta próféciáját, összeszedte az erejét, és eltávolította az utálatos bálványokat Júda és Benjámin egész földjéről meg azokból a városokból, amelyeket elfoglalt Efraim hegyvidékén. Ezután felújította az Úr oltárát, amely az Úr csarnoka előtt állt.

[9] Majd összegyűjtötte egész Júdát, Benjámint és azokat, akik Efraim, Manassé és Simeon törzséből jövevényként közöttük laktak. Mert sokan átpártoltak hozzá Izráelből, amikor látták, hogy vele van Istene, az Úr.

[10] Összegyűltek tehát Jeruzsálemben, Ászá uralkodása tizenötödik évében, a harmadik hónapban,

[11] és hétszáz marhát meg hétezer juhot áldoztak az Úrnak azon a napon a hazavitt zsákmányból.

[12] Majd szövetséget kötöttek arra nézve, hogy őseik Istenét, az Urat keresik teljes szívvel és teljes lélekkel;

[13] és hogy meg kell halnia mindenkinek, aki nem az Urat, Izráel Istenét keresi, kicsinek és nagynak, férfinak és nőnek egyaránt.

[14] És megesküdtek az Úrra fennhangon ujjongva, trombita- és kürtszó mellett.

[15] Örvendezett egész Júda az eskünek, mert őszinte szívvel tettek esküt, és egy akarattal keresték Istent, és meg is találták. Az Úr pedig nyugalmat adott nekik mindenfelől.

[16] Ászá király még anyját, Maakát is eltávolította anyakirálynői méltóságából, mert egy undorító bálványt csináltatott Aséra tiszteletére. Ászá azonban összetörette ezt az undorító bálványt, darabokra zúzatta, majd elégettette a Kidrón-pataknál.

[17] Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg Izráelben, Ászának tiszta volt a szíve egész életében.

[18] Bevitte az Isten házába apja szent adományait és a maga szent adományait: ezüstöt, aranyat és egyéb tárgyakat.

[19] Nem is volt háború Ászá uralkodásának harmincötödik évéig.

Krónikák II. — Chapters