[1] Az Úr igéje, a mely lõn Hóseáshoz, a Beeri fiához, Uzziás, Jótám, Ákház, Ezékiás, Júdabeli királyok idejében, és Jeroboámnak, a Joás fiának, Izráel királyának idejében.
[2] A mikor beszélni kezde az Úr Hóseással, monda az Úr Hóseásnak: Menj, végy magadnak parázna feleséget és parázna gyermekeket; mert paráználkodván paráználkodik e föld, nem követvén az Urat.
[3] Elméne tehát és elvevé Gómert, Diblajim leányát; és az teherbe esék, és fiút szûle néki.
[4] És mondá az Úr néki: Nevezd õt Jezréelnek, mert még egy kis [idõ,] és megbüntetem a Jehu házát a Jezréel vére miatt, és eltörlöm Izráel házának királyságát.
[5] És azon a napon lészen az, hogy eltöröm az Izráel ívét a Jezréel völgyében.
[6] Ismét teherbe esék, és leányt szûle. És mondá néki [az Úr: ]Nevezd õt Ló-Rukhámáhnak; mert nem kegyelmezek többé az Izráel házának, hogy akármiképen könyörülnék rajtok.
[7] De a Júda házának megkegyelmezek, és megtartom õket az Úr, az õ Istenök által; de nem tartom meg õket ív, vagy kard, vagy háború által, sem lovak és lovasok által.
[8] Mikor elválasztá Ló-Rukhámáht, ismét teherbe esék, és fiút szûle.
[9] És mondá [az Úr:] Nevezd õt Ló-Amminak; mert ti nem vagytok az én népem, s én sem leszek a tiétek.
[10] De mégis annyi lesz az Izráel fiainak száma, mint a tenger fövenye, a mely meg nem mérettethetik és meg nem számláltathatik; és lészen, hogy a hol az mondatott nékik: Nem vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élõ Istennek fiai!
[11] És összegyûlnek Júda fiai és Izráel fiai együvé, és egy fejedelmet választanak, és feljõnek az országból, mert nagy lesz a Jezréel napja!
[12] Mondjátok atyátokfiainak: Ammi! és a ti húgaitoknak: Rukhámáh!